A Hagyományok Háza pályázatának köszönhetően a Kispöndöly részt vehetett a Felvidékii Nétánctáborban, Várhosszúréten 2018. június 2-7-ig.
Nagy boldogság volt számunkra, hogy megnyertük ezt a lehetőséget, hogy elmehetünk a felvidékre (számunkra igen csak messzire) az Ilosvai táncegyüttes táborába. Közösségünk „kicsijei” nagyon nagy izgalommal készülődtek, miközben vívódtak magukban, hogy is lesz ilyen messze anya nélkül, de a csábítás ereje nagyobb volt.
Július 2-án hajnalban útnak indult a nagy csapat, lassan de biztosan délutánra oda értünk, megkaptuk a gyönyörű szállásunkat. A gyerekek nagyon hamar birtokba vették és belakták a kétszintes épületet, ami csak a miénk volt erre a hétre. Nagyon élveztük! A panzió mellett játszótér, mögötte pedig hatalmas mező, vagyis focipálya, ki minek szeretné.
A délután folyamán volt egy közös tánctanítás ahol a tábor összes lakója együtt tanulta a Kupec Mihály és Kupec Zsófi tardoskeddi táncát. Később pedig Kocsis Enikő és Fitos Dezső bukovinai silladrira okította a gyerekeket. A nap végére kiderült ki milyen szinten áll a tánctanulásban, 4 csoportra osztották a gyerekeket, a későbbiekben e szerint folyt már az oktatás.
A második napon megnézhettük a szomszédos Rozsnyó belvárosát, és a helyi magyar házat is, ahol egy fimet vetítettek Pál Pista bácsi 90. születésnapi ünnepségéről, amit szintén Várhosszúréten tartottak. A pénteki vetélkedőn ebből a fimből is voltak kérdések.
Kedd-szerda este bátorság próbán vettünk részt, nekünk egy kisfiunkat az első állomásról vissza kellett kísérni mert neki félelmetesebb volt, mit amire ő számított.
Szerdától Busai Norbival táncelőkészítő gyakorlatokkal foglalkoztak sok játékkal egy nagy sátor alatt a jó levegőn.
A kézműves foglalkozásokat a helyi, gömöri kézművesek okították. Volt kosár fonás, gyöngyszövés, drótékszer készítés, nemezelés, kinek mihez volt kedve, vagy tehetsége. Mindezek közben tánc-tánc-tánc.
Az étkezést a kultúrház udvarán oldották meg, helyi specialitásokat is kaptunk, mit sztrapacska, vagy gőzgombóc. Igazán nagyon finomak voltak!
A gyerekek talán mégis a legjobban azt élvezték, hogy az első napon kialakítottak 8 csapatot a 200 gyerekből, teljesen spontán, vegyesen kicsik nagyok. Ezeknek a csapatoknak egy adott zenére koreográfiát kellett készíteni péntekre. (Az a csapat akik a kicsiket is aktívan bevonta plusz pontot kapott.) Ez hozta össze igazán a táborlakókat: igazi összefogás, gyakorlás volt minden kis szabadidőben. Péntekre igazi „művek” születtek.
Megkérdezve a gyerekeket mi tetszett a táborban a legjobban, fentiek felsorolásából talán minden elhangzott „valakitől”.
Nagyon köszönjük, hogy egy ilyen tartalmas táborban részt vehettünk, igazán hatalmas élményben volt részünk!
Köszönjük Käsz Ildikónak, hogy elkísért minket!
Németh Csilla